02  Szakirodalom :: Szülőknek - Serdülőknek - Felnőtteknek - Tanároknak

Szülőknek a Bálint Csoportról

Sajnos még kevés jelentkező akad, aki szülőként szívesen rászánna 6-8 alkalommal másfél órát, hogy gyermekével kapcsolatos gondolaait megtisztítsa, a saját értékek átadásának korszülte nehézségeit átbeszélje. Szeretnénk ilyen csoportokat szervezni. Amnnyiben írásunk felketette érdeklődését, kérjük jelezze!

Miért fontos a Bálint-munka?

Dr. Dobó Katalin, Dr. Harrach Andor, Dr. Major János Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság munkájának alapján Saródy Vera
www.balinttarsasag.hu


A modern Bálint-munka segít a csoportban résztvevő szülőknek konfliktusos eseteit kezelni, tevékenységük hatékonyságát növelni, szakmai szerepében kiteljesedni,. A Bálint csoportban résztvevőknek nő az elégedettsége, jobb kapcsolatot teremt a gyermekükkel, (más csoportokban kollégákkal és tanítványaival), könnyebben dönt, önismerete mélyül, csoportos támogatást kap a nehéz esetek kezeléséhez.
A csoportmunka segít az értékek, célok tisztázásában, érzelmi intelligenciát fejleszt, áttételesen a kiégést, pályaelhagyást is megelőzi (1,2,3,4).

A csoport keretei: 10-15 résztvevő, speciálisan képzett 1 vagy 2 csoportvezető, 90 perces, strukturált ülések.

A módszer kitalálója és névadója Bálint Mihály (1896-1970), magyar orvos, világhírű pszichoanalitikus. Munkássága és követői nyomán egyre több humán területen válik egyre népszerűbbé ez az együttműködési forma.

A Bálint csoport vázát a bio-pszicho-szociális gondolkodás adja. A diákok testi-, érzelmi állapotán kívül, az oktatásügyi környezet, a pedagógus személyisége, élethelyzete, kapcsolatai is hatnak a diák-tanár (gyermek-flenőtt) kapcsolatra, az együttműködésükre, így a nevelés –tanítás egész folyamatára.


A Bálint-csoportokon olyan esetek kerülnek megbeszélésre, amikor a pedagógus frusztrált, tehetetlen, amikor egy eset a szokványostól eltérő mértékben foglalkoztatja, és úgy érzi, annak ellenére, hogy tudása legjavát adja, elakadt, vagy valamiért érzelmileg nagyon megterheli.

Egy csoport menete a következő:
– Az esethozó egy esetet röviden (néhány percben) ismertet,
– ezután 5-10 perc áll rendelkezésre a csoporttagoknak, hogy kérdést intézzenek az esethozóhoz a körülmények részletesebb tisztázásához.
– A csoportfoglalkozás következő része a diszkusszió-ez a rész a leghosszabb (fél-egy óra is lehet)- amelynek során a csoporttagok az esethozó nélkül megbeszélik az esetet. Az esethozó ilyenkor a csoporton kívül ül le, ezzel is hangsúlyozva megfigyelő szerepét ebben a részben. A csoporttagok célja az adott pedagógusi kapcsolat mélyebb megértése, többirányú megközelítése. Inkább szabad asszociációról van szó, ötletelésről (brain-storming), az adott eset kiváltotta érzések, gondolatok megosztásáról; és semmiképpen noncs szó tanácsadásról, a probléma – külső – megoldásáról.
– Végül az utolsó részben az esethozó  lehetőséget kap visszajelezni a csoport számára.

A Bálint-csoportokon pszicho-szociális szemléletben az alábbi témák kerülnek felszínre:
    •    a gyermekek-diákok életének lelki és szociális mozzanatai
    •    az adott helyzetek pszichés feldolgozása
    •    magatartási helyzetek feltárása
    •    a gyermek szociális és lelki háttere
    •    a tanár-diák kapcsolat alakulása
    •    a pedagógus tevékenység lelki mozzanatai az adott esetben
    •    a pedagógus szakmai szocializáció az esethozó individuális helyzetében
    •    a pedagógus pszichológiájának általánosabb szempontjai
    •    a pedagógiai ellátás témái, esetleges konfliktusai az adott esetben
    •    az adott eset népoktatásügyi dimenziója
    •    a pedagógia kulturális és szociális beágyazottsága
    •    a pedagógus munkahelye mint szervezet, annak esetleges konfliktusai, mélyebb reflexió a munka világára
    •    a pedagógus személyes és családi háttere, annak esetleges megjelenése, hatása pedagógiai tevékenységére

A Bálint munka didaktikai jellemzői (5)
    •    a megbeszélt eset szupervíziója, a gyakorlati munka közvetlen támogatása
    •    a szakmai önismeret elmélyítése
    •    komplex csoportos tanulási helyzet (az esethez, és nem kijelölt oktatási témákhoz kötött)
    •    a résztvevők szakmai identitásának fejlesztése, önmenedzselése
    •    a résztvevők stressz feldolgozó képességeinek fejlesztése
    •     a résztvevők lelki higiénéjének védelme, pl. kiégés megelőzése
    •    csoportmunka, team-munka gyakorlása
    •    társas és csoportos magatartás kompetenciájának erősítése
    •    a résztvevők érzelmi intelligenciájának gazdagítása
    •    a résztvevők beszédkészségének, önkifejezésének fejlesztése
    •    a résztvevők etikai kompetenciájának javítása
•    pedagógiában, egészségügyi szakmákban, a, szociális szférában, igazságügyben, lelki gondozásban is alkalmazható, team-munka esetében is. (6)

Irodalom
1.Kjeldmand, D., Holmstrom, I., Rosenqvist, U. Balint training makes GPs thrive better in their job. Patient Educ Couns. 2004; 55: 230-5.
2. Turner and Malm. A preliminary investigation of balint and non-balint behavioral medicine training. Family medicine. 2004; 36: 114-22.
3. Lichtenstein, A. Integrating intuition and reasoning--how Balint groups can help medical decision making. Aust Fam Physician. 2006; 35:987-9.
4. Major és mtsai. A kiégés jelensége az orvosi hivatásban. Lege Artis Medicinae. 2006; 16: 367-73.
5. Molnár L., Harmathy E., Somorjai N. A Bálint mozgalom nemzetközi helyzete.. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 2009; 3:209-21.
6. Harrach A., Schnell E. Bálint-csoport és a bálinti szemlélet az orvoslásban. Medicus Universalis. 2008; 3: 107-11.


Vissza